Erre senki sem számított: Európa mégis korlátozná az ukrán élelmiszerek behozatalát

Brüsszel körül lassan elfogy a levegő, miközben Párizs Kelet-Európa mellé állt.

Egyelőre vége az ukrán agráróriások profitját gyarapító szolidaritásnak, de Brüsszel megígérte Kijevnek, nem járnak rosszabbul.
Nem hosszabbította meg az Európai Unió az Ukrajnával 2022-ben bevezetett átmeneti kereskedelmi szabályozást, így csütörtökön lejárt a kedvezmény, ami lehetővé tette az ukrán import élelmiszerek és mezőgazdasági alapanyagok korlátlan importját. Ezzel a 2022 előtti állapotok álltak vissza, vagyis Ukrajna kedvezményes vámok és mennyiségi kvóták mellett, szabályozottan exportálhat az EU-ba. Brüsszel már tavaly jelezte, nem lesz újabb hosszabbítás és elsősorban a nyugat-európai tagállamok és Lengyelország nyomására eddig nem mutatta be a korábban bejelentett, új szabályozásra tett javaslatot.
A Mandiner úgy tudja, Magyarország ennek ellenére egyelőre fenntartja a többi kelet-európai országgal együtt nemzeti szinten bevezetett behozatali korlátozást, ami távol tartja a sokszor kétes minőségű ukrán termékeket, elsősorban a gabonaféléket.
Az ukrán élelmiszerek piaci nyomása tavaly már enyhült, mivel az EU már bevezetett bizonyos korlátozásokat, ám a gabonafélékre ezek nem terjedtek ki, ezért a hazai termelőknek kevésbé jelentett piacvédelmet a szigorítás. Ennél sokkal fontosabb, hogy megszűnt az ukrajnai kikötők orosz blokádja, így helyreálltak a korábbi szállítási útvonalak.
Ukrajnában ugyanakkor jelentősen megváltoztak az elmúlt években a kereskedelmi célok. A nagy ukrán vállalatok Európa közelsége miatt jóval olcsóbban tudtak értékesíteni. Ráadásul az európai import csúcsra járatásával Ukrajna elveszítette régi piacainak egy részét, amelyeket Oroszország vette át, jelentősen növelve súlyát a nemzetközi gabonakereskedelemben.
Európai és ukrán sajtóhírek szerint Brüsszel átmenetileg azért tett le egy új kereskedelmi megállapodásról, mert egyrészt nem akarta a lengyel kormánypárt esélyeit rontani az államfőválasztáson, amelyet végül Donald Tuskék elveszítettek. A lengyel gazdákat rendkívül súlyosan érintette az ukrán élelmiszerek terjedése, a termelők hosszú hónapokig blokkolták is a határátkelőket. Lengyelországban ma is kiemelt téma az ukrán agrártermékek behozatala, ezért a gazdálkodók a jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS), vagyis a jobboldal támogatói. A lengyel gazdatársadalom rendszeresen kerül a helyi politika középpontjába, miközben a politikusok maguk mellé próbálják állítani őket.
Ezt is ajánljuk a témában
Brüsszel körül lassan elfogy a levegő, miközben Párizs Kelet-Európa mellé állt.
Az ukrán lapok az elmúlt hetekben arról írtak, hogy Brüsszel a lengyel választásokat követően veheti újra napirendre Ukrajna sorsát. Az Európai Bizottság már az uniós csatlakozás keretében egyezkedne az átmeneti kedvezményekről Kijevvel, ugyanakkor az ukrán agrárpiac integrációja szinte lehetetlen az Európai Unió termelési normái és a hiányos szabályozás és intézményi hálózat miatt. Ráadásul az EU költségvetése is komoly kihívásokkal áll szemben, miközben Brüsszel továbbra sem igyekszik az európai gazdák versenyképességét javítani.
Mindez tehát arra utal, nem véletlen, hogy Magyarország sem kapkodná el a korlátozások feloldását. A nemzeti szintű korlátozás célja a magyar gazdák védelme és az ukrán élelmiszerek okozta egészségügyi kockázat csökkentése.
Brüsszel ráadásul többször világossá tette, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása minden korábbi célt felülír.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner sorozatában az ukrán EU-tagság várható hatásait járjuk körbe.
Az orosz-ukrán háború 2022-ben a nemzetközi közösség fókuszba helyezte az ukrán gazdák megélhetését, s az Európai Unió 2022 júniusában felfüggesztette az ukrán mezőgazdasági alapanyagok és feldolgozott élelmiszerek behozatalát korlátozó vámokat és mennyiségi kvótákat. A szolidaritási folyosók megnyitásának célja az volt, hogy a Fekete-tenger orosz blokádja idején szárazföldi útvonalakon sikerüljön kiszállítani a háború sújtotta országból a gabonát, ezzel egyrészt támogatva az ukrán termelőket, másrészt megóvni a szegény országokat az élelmiszerhiánytól és annak súlyos következményeitől.
A szolidaritási folyosók 2022. júniusi megnyitása után ezért sokáig nem volt érdemi tranzit forgalom Ukrajna és az EU között, így a könnyítés nem járt drámai következményekkel az egyébként is válsággal küzdő, felbolydult uniós élelmiszerpiacon. Ráadásul az ENSZ és Törökország közvetítésével tető alá hozták a gabonafolyosó-megállapodást, amely nem volt hosszú életű. Az eredetileg 2022. novemberben lejáró EU-Ukrajna egyezményt többször meghosszabbították, végül erre csak mától került sor.
Noha kezdetben a háború miatt ellehetetlenült ukrán családi gazdálkodókról szóltak a közlemények, már évek óta köztudomású volt, hogy a 2014-es kijevi fordulat után óriási befolyásra tettek szert az országban amerikai, brit és nyugat-európai befektetők.
Ukrajnában több tízezer hektáron gazdálkodó, nemzetközi tulajdonosi körű, évtizedek óta kiépített globális hálózattal bíró nagyvállalatok művelik a világ legjobb minőségű termőterületeit. A hatalmas birtokméret és a modern technológia miatt az agráróriások kimagasló terméshozamot képesek elérni, ráadásul Ukrajnában jóval megengedőbb a növénytermesztési és állatjóléti szabályozás, mint az Európai Unióban, ahol a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági követelményei vannak érvényben.
Az Egyesült Államok az előző kabinet idején közvetlen támogatásban részesítette azokat az agráróriásokat, amelyek rövid idő alatt több tíz millió dolláros fejlesztéseket valósítottak meg az egyre fontosabbá váló alternatív szállítási útvonalakon. A USAID beszámolója szerint a 2022-ben és 2023-ban megvalósult fejlesztések eredményeképp 800 százalékkal nőtt a szolidaritási folyosók szállítási kapacitása. Donald Trump elnöksége elején a teljes USAID hálózatot felszámolta.
Nyitókép: WOJTEK RADWANSKI/AFP